Cikkek
Bár minden évszakban megfázhatunk, ősszel és télen sokkal könnyebben elkaphatjuk a levegőben terjengő vírusokat, és az influenza is ledönthet a lábunkról. E betegségekre ugyan ma már léteznek hatásos gyógymódok, a megelőzés legegyszerűbb módszere mégis a jól bevált kézmosás.
Bár minden évszakban megfázhatunk, ősszel és télen sokkal könnyebben elkaphatjuk a levegőben terjengő vírusokat, és az influenza is ledönthet a lábunkról. E betegségekre ugyan ma már léteznek hatásos gyógymódok, a megelőzés legegyszerűbb módszere mégis a jól bevált kézmosás.
A kézmosás divatja százötven éve hódít, hiszen rendkívül súlyos betegségeket kerülhetünk el általa. Semmelweis Ignác a XIX. század közepén elsőként mutatta ki, hogy a szülő anyák sokaságának haláláért felelős gyermekágyi láz egyfajta fertőzés, amely megelőzhető klóros vízzel történő kézmosással. Azóta ez a módszer bizonyul a legegyszerűbbnek, ha el akarunk kerülni bizonyos fertőzéseket. A kézmosásnak nincs mennyiségi határa, minél többször tesszük, annál nagyobb eséllyel kerüljük el a különböző fertőző betegségeket. Különösen ősszel és télen fontos a rendszeres kézmosás, hiszen ilyenkor terjengenek a vírusok, és az immunrendszerünk hamarabb meggyengül, a kórokozók pedig ledönthetnek a lábunkról. A kórokozó mikroorganizmusok ott leselkednek ránk mindenhol: az otthonunkban, a munkahelyünkön, a tömegközlekedési eszközökön, a nyilvános illemhelyeken, és bárhol máshol is, amerre csak járunk. Elég egy kilincs megfogása, egy kézfogás ahhoz, hogy elkapjuk a betegségeket. A vírusok, baktériumok, gombák egy olyan hosszadalmas folyamatot indítanak be a szervezetünkben, amely a megfertőződéstől bizonyos lappangási idő elteltével kifejlődik, kiteljesedik, majd ellenálló képességünktől, a fertőzés agresszivitásától, és a gyógyszeres kezelés hatékonyságától függően egy idő múlva teljesen vagy utóbetegséget hátrahagyva általában elmúlik.
A fertőzés folyamata azonban sajnos nem korlátozódik csak az egyes személyekre, hanem emberről emberre terjednek a kórokozók, így járványok is kialakulhatnak. Zárt térben a levegő is tele van kórokozókkal, talán itt vagyunk a legnagyobb veszélyben. Ezért ha tehetjük, tartsunk zsebkendőt a szánk elé, ne csak akkor, amikor tüsszentünk, hanem akkor is, amikor mások teszik ezt. Nem véletlen az a japán gyakorlat, miszerint az ott lakók az utcán és a közösségi élet szinterein szájuk elé kötött maszkban jelennek meg. Nem is gondolnánk ugyanis, mennyi láthatatlan bacilus leselkedik minden pillanatban ránk. A gombák általi fertőzések szintén sűrűn előfordulnak, és általában a bőrön, a szájban, a felső légutakban, a tüdőben, a nyelőcsőben, és a tápcsatornában okoznak megbetegedéseket, ezek közül is az egyik leggyakoribb a candida fertőzés. Mindennek a megelőzésében fontos szerepünk van, hiszen a személyes higiéniabetartásával elkerülhető a fertőzési lánc kialakulása. Hazatérve ezért mindig alaposan kezet kell mosnunk.
Főként, hogy amerikai kutatók szerint az egészséges emberi bőr sokkal változatosabb színtere a baktériumoknak, mint azt eddig gondoltuk volna. Az emberi test ökoszisztémája baktériumok, gombák és más mikroorganizmusoktrillióinak ad otthont, amelyek természetes módon együtt tenyésznek a bőrön, az emésztőrendszerben és a szervezet más pontjain. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete a Humán Mikrobiom Projekt keretében egészséges önkéntesektől vett mintákból mikroorganizmus listát állít össze. Ennek első nagy állomásának, a bőr kutatásának eredményeit hozták nemrég nyilvánosságra. A kutatók tíz ember bőrének húsz különböző pontjáról vett mintákból 112 ezer baktérium génjeit határozták meg. Julia Segre genetikus a vizsgálat során ezer baktériumtörzshöz tartozó adatokat vett fel, és ez sokkal több, mint az eddig ismert és kimutatott, bőrön élő baktériumfajok száma. Több tényezőtől függ, hogy az ember bőrén hol, mennyi és milyen baktérium él. A fajok és a baktériumszám is eltér attól függően, hogy száraz vagy nedves, esetleg zsíros az adott bőrfelület, de az is fontos, hogy sima vagy éppen szőrrel fedett. Más lehet az emberek baktériumflórája, de a kutatók szerint egy test sima és száraz, illetve nedves és szőrös bőrfelületén tenyésző baktériumok élesebben eltérhetnek egymástól, mint két különböző ember bőrbaktériumai.
Egy másik kutatás szerint a tenyerünk is rengeteg baktériumnak ad otthont, még annál is többnek, mint azt a hozzáértők korábban gondolták. Az is kiderült, hogy a nők kezén több baktérium él, mint a férfiakén. A Colorado Egyetem kutatói 4700 típusú baktériumtörzset azonosítottak 102 emberi kézen. Ez kezenként 150 különböző típusú baktériumot jelent. A vizsgálatot végző kutatók maguk is meglepődtek ezen az eredményen. Noah Fierer kutató szerint a nők kezén azért van több baktérium, mint a férfiakén, mert a férfiak bőre kissé savasabb kémhatású. A nemek között eltérő az izzadás mértéke is, ugyanakkor a bőr vastagsága is különbözik és a hormontermelés is nemtől függ.
Mindezekért javasolt a rendszeres kézmosás, hogy a baktériumok, vírusok ne tudjanak megtelepedni bőrünkön, hogy majd a szervezetünkbe kerülve megbetegítsenek.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj új termékeinkről, ajánlatainkról, kedvezményeinkről.